Tessék figyelni a címben, hogy melyik betű nagy és melyik nem, ugyanis a nagy betűk kiadnak egy rövidítést: L-S-D. Többek között erről szól a Beatles nagy sikerű, de több helyen is betiltott dala. A feldolgozások listája majdnem végtelen, úgyhogy azokat teszem cska ki, amik jobban tetszettek a többinél. Több bejegyzést nem akarok, de ha valami tetszik, kommenteld be.

Ha nem értenéd a dalszöveget, akkor ITT egy videó ami segíthet.
ITT pedig a 2009-ben újra kiadott, felújított hangminőségű változat.

De inkább a videóklipjét nézzétek!

A szám leghíresebb feldolgozását (Sir) Elton John készítette, ami már kevésbé adja vissza azt a pszichedelikus hangulatot, de nagyon jó így is.

A U2 feldolgozása és (a második felétől) egy picikét kínos videoklip. Attól még hogy sok U2-s képed van, nem kell mindet látnia a világnak...

Az Across the Universe című film egyik betétdala. Egy korábbi bejegyzésnél megemlítettem, hogy a film egy hatalmas Beatlles-feldolgozás-orgia, amibe ez a szám is belekerült.

Szabó Gábor, Amerikába emigrált magyar jazz gitáros feldolgozása.

A Londoni Szimfóniukusok feldolgozása.

A Hyde művésznevet használó japán emós-köcsög feldolgozása. Szerintem egész jó feldolgozást csinált a számhoz. Sőt, ehhez a honfitársához képest egyenesen zseniális.

De az összes közül a legfurcsább feldolgozást a Star Trek-ből ismert William Shatner hajtotta végre. Gondolom nincs valami túl jó hangja, ezért nem énekel a felvételen, hanem színészkedik a dalszövegre. Ami egy nagyon fura, mondhatni más galxisban ragadt atmoszférát ad az egésznek. Vagy csak simán szar.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.