Hol a fekete festék?

2009.01.09. 15:42

A ma a Rolling Stones, Paint it Black számával foglalkozunk. Bevallom én csak 1 feldolgozását ismertem, de a wikipédia barátunk felvilágosított, hogy akár estig is linkelhetném a feldolgozásokat. Persze nem szúrok be mindent, párat kiválogatok nektek.

 UPDATE!! FRISSÍTVE!

Az eredeti Rolling Stones szám igazi őskövület, 1966-ban jelent meg az Aftermath album amerikai kiadásán. Egy 1990-es felvételt látunk tőlük, hát akkor se voltak fiatalok, de ha belegondolunk, hogy máig aktívak... Ha egy zenekar 1962 óta folyamatosan aktív, az azért minden elismerést megérdemel. Az egyik kedvenc Stones számom, lássuk a felvételt:

 

Ez az amit én ismertem, Glenn Tipton Paint it Black-je. Ne tévesszen meg senkit a videó felirata, miszerint ez judas Priest, NEM, ez Glen Tipton. Ő gitározik és ő is énekel. Az 1997-es Baptizm of Fire albumán szerepelt a dal. Az albumon elég nagy nevek működtek közre, ennél a számnál például Robert Trujillo a Metallica bőgőse basszusozik és a Tenacius D dobosa üti a bőrt.
Kicsit agresszívabb elgondolás, gitárbúgatással, nyúzással Glenn Tipton stílusában.

 

 

 A W.A.S.P. szerzeménye. A WASP album cd-s újrakiadásán szerepel bónusz számként. Így képzelte el a zenekar a Paint it Black-et glam/haevy metál stílusban:

 

 

Lássuk a dalt a R.E.M. előadásában. A felvétel 1985-ben készült, és az akkori R.E.M. nemigazán hasonlít a mostanihoz. Én legalábbis igencsak meglepődtem, a szám stílusán, illetve az előadás módján is. Itt még erősen érződnek a punk zenei gyökerek, azóta jócskán megkomolyodtak a fiúk.
A videón az énekes Michael Stipe nemigazán józan állapotban van... Az elején beúszik a színpadra, aztán majdnem leesik a képzeletbeli szörfdeszkáról, késöbb láthatunk tőle csujogatós magyar néptánc elemekkel fűszerezett, Komár Laci Elvis imitációira hajazó, érdekes színpadi mozgást. Néha kicsit megszédül, de legalább látszik rajtuk, hogy élvezik. Tehát élvezzük mi is:

 

Egy "ismeretlen" szimfónikus zenekar feldolgozása. Bárki is szerezte-e művet, egy zseni volt.

 

 

A U2 feldolgozása a Who's Gonna Ride Your Wild Horses kislemezen jelent meg. Elsőre furcsának találtam a számot, de végül megbékéltem vele. Lágyabb elgondolás, stílusilag hozza a U2 amit tőle várunk.  Bár szerintem elvesztette azt a határozottságot, amit az eredeti szám sugallt számomra. A videoban fekete-fehér képeket bámulhatunk, bár némelyiknél feltettem magamnak a kérdést, hogy ezt a fotót valóban látni akartam-e...

 

A The Animals alkotása a Winds of Change albumon jelent meg 1967-ben. A korához képest kemény hangzás, és egy kis pszichedelia jellemzi, illetve a hangszerek között hegedűt is találunk.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://feldolgozasalatt.blog.hu/api/trackback/id/tr5867574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.