A meg nem bocsájtott

2009.02.03. 23:57

Ma is egy Metallica ballada, most az Unforgiven került terítékre.

A Metallica (Black) album 4. dala. A lemez 1991-ben jelent meg. A dal egy meggyötört, megfáradt öregemberről szól, aki visszaemlékezik a küzdelemmel teli életére. Ez volt az első igazi lassú lírai számuk, azért pár helyen, (pl szólók alatt) kicsit bekeményítenek.

 

Ezt a feldolgozást valamelyik nap találtam a Hard Rock.hu-n, innen jött a mai poszt ötlete.
Egy nagyon ifjú svájci éneklős lány, Stefanie Heinzmann alkotta ezt a feldolgozást. Hááát, igazából énse tudom hová tenni, pedig olyan jól indul. Hogy hölgy énekli, az nem is lenne baj, csak 15. perc után átvált tinglitangliba, mivel bizony ez egy tizenéves tiniknek készült popszám. Hát hogy miért épp az Unforgivenből, azt nemtudom. Klipp az enyhén szólva érdekes. Először is, nagyon keménynek látszanak, de minek oda a háttérbe a zenekar, mikor semmi közük a zenéhez. Még a hozzá nem értő is egyből látja, hogy nem azt játszák a hangszereken, amit hallunk. Az übermetál gitártörés meg nagyon illett ide.
Aztán ha észrevettétek, a stúdióban folyamatosan változnak az évszakok. Még az eső is elered, ezek nem félnek, hogy a víz árt a hangszereknek, az erősítőknek?? Persze hogy nem, MIVEL BE SINCS DUGVA! A Stefanie is másodpercek alatt átöltözik, miközben végig bambul a kamerába. Találtam egy "élő felvételt", a zene ugyanolyan, de ez talán mégse olyan gáz, mint a klipp, itt legalább a zenére mozognak, mégha tinglitangli is. Jajj és már földolgozása van a földolgozásnak is, ugyanis Stefanie készített zongorás verziót is. Egyszerűen medzsik.

 
Ha már Metallica feldolgozások, akkor Apocalyptica. Folytassuk az ő verziójukkal, a '94ben megjelent első lemezükről, melynek címe Plays Metallica by Four Cellos. Szokásos Apocalyptica zenei világ, nem is fűznék hozzá semmit. Találtam egy olyan klippet, amin zene közben meglehetősen bánatos hölgyekről láttunk képeket, de rendkívül lehangoló volt, úgyhogy lecseréltem erre:

 

Még egy érdekes feldolgozás. Két hölgy játssza hárfán, ők a Harptallica, és hárfás metallica covereket játszanak. Bezony, ilyen létezik, még albumuk is van, címe Harptallica: A Tribute. Amúgy kellemes instrumentális szerzemény, bár én nem tudnám hosszútávon hallgatni.

 

Hogy lássunk metál covert is, jöjjön a Metallic Assault feldolgozás album és Doug Pinnick(Kings'X), Vernon Reid(Living Colour), Frankie Banali(Queit Riot,W.A.S.P., Stepepnwolf) and Tony Franklin. Az ők maradtak az eredeti stílusnál, nemsokban térnek el a Metallica verziójától. Egy jobb képességű énekest is bevehettek volna maguk mellé.

 

A Gregorian ezt a nótát is feldolgozta. Lelőhelye a Masters of Chant V. 2006-os felvétel. A gitárszólót kicserélték hegedűre. Szerintem ötletes.

 

Nem magyarázom el, mi a Bluegrass stílus, ha ezt meghallgatjátok, úgyis rájöttök. Mindenesetre én elmosolyodtam rajta. Ötletes. Az Iron Horse műve, a Fade to Bluegrass: The Bluegrass Tribute to Metallica albumról.

 

Végezetül egy szép zongorás feldolgozás:

 

Muszáj beraknom ezt a videót is, mivel nekem kellemes perceket okozott( vagy 5 percig nem bírtam semmit se csinálni a röhögértől). Egy Metallica fan halllgatja Steffanie Heinzmann verzióját...  Mondjuk a blog írása közben, néhány feldolgozás hallatán én is ilyen arcot vágok.

Szerző: Lidérc

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://feldolgozasalatt.blog.hu/api/trackback/id/tr93921498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

OverLord 2009.02.04. 01:30:15

Hallod ez a Stefanie csajszi rendesen bűntet. Hogy tud így elcseszni egy számot? Mert lehet vidám , tingli-tangli számokat játszani, csak nem mondjuk egy szomorú rockballada feldolgozásaként.

r1pp3r.j4ck · http://csakmegverlek.wordpress.com 2009.02.04. 22:26:21

Hát ez a Stefanie-változat tényleg nagyon szar. Viszont a bluegrass tök jó lett, kicsit vicces, nekem tetszik. A Gregorian tényleg ötletes, de olyan, mintha valami középkori film zenéje lenne :D A metal cover is elég jó lett, talán az a legjobb.