Már rég el akartam készíteni a Losing My Religion feldolgozásainak listáját, mivel nagyon szeretem az eredeti nótát. Szerencsére többféle változatos műfajú változat készült, hallgassuk is meg őket gyorsan.

Az eredeti dal 1991-ben jelent meg az Out of Time nagylemezen, ez hozta meg a zenekarnak a nagy áttörést, 3 Grammy díjat is besöpörtek vele. A dal érdekessége, hogy a gitár mellett egy mandolin játssza a fő dallamot. A szöveg szerint ez egy szomorú dal, szerintem önmagában a zenéje nem hozná ezt a hangulatot, viszont Michael Stipe éneke nagyon jól visszaadja, a zavart, elkeseredett ember érzéseit.

A videoklip is nagyon jó lett szerintem, tetszenek benne ezek az élő barokk motívumok, na meg az idióta tánc is. Sajnos leszedték a nagyobb videomegosztókról, de itt megtaláltam.

Tori Amos lassú, egy szál zongorás verziója a  Megoldatlan egyenletekcímű film betétdalaként csendült fel 1995-ben. Gyönyörű hangja van a hölgynek, és ravasz: néhol halkan énekel, én meg feltolom a hangerőt, kisvártatva ő is felemeli a hangját, és az egész házban ő zeng.

Nem tudom ki a halál az a Craig, de a tesója is készített egy modern punk-rock verziót. A Craig's Brother előadásában az éneken még csiszolhattak volna, amúgy nekem egészen bejövős nóta lett.

Jacqui Naylor kellemes jazz változatot ad elő. A 2008-as You Don't Know Jacq lemezén jelent meg.

A Graveworm black metál műfajban prezentálja nekünk a nótát. Hörgés az van benne bőven, de legalább két különböző hangszínen is hörögnek és egy zongora is felcsendül. A 2005-ben megjelent (N)utopia nagylemezük extra kiadásán találjátok bónusz dalként.

A Gregorian a tőle megszokott formáját hozza. Akinek eddig is tetszett a stílusuk, most sem fog csalódni, aki meg unalmasnak tartja, nem ez a szám fog változtatni a véleményén. Az 1999-es első Masters of Chant lemezükön adták ki.

A következő előadó Colton Ford, a melegpornó színészből lett dance/house előadó. A dal a tavalyi, Under The Covers lemezén kapott helyet. A videoklipjén muszáj volt röhögnöm., szuperhősnek öltözve hülye mozdulatokat tesz egy gumiszoba sarkában, már ha nem hálóban, vagy mesztelenül táncol villogó háttér előtt.

Hogy az előző megrászkódtatást kiheverjem, jöjjön egy punk feldolgozás. Nem is rossz, sőt, lendületes, energikus zene, a gitárszólóval belopták maguk a szívembe. Kicsit a hardcore hatás is érződik, tehát ordibálás is van benne, de csak a háttérben a refrén alatt. Az előadó a Scary Kids Scaring Kids és a Punk Goes 90's feldolgozáslemezükön kell keresni.

Megint egy női versenyző következik, a holland Anouk készítette a saját verzióját, az Update című korongjára. Igaz, annyira nem tetszik a hangja, mint az előző hölgyeknek, de azért hallgatható ez is.

Egy egész kellemes elektronikus verziót készített a svájci Swandive. Ha minden igaz, akkor a '97-es Intuition lemezükön hallható.

A női német popcsapat a Preluders sem, hagyta ki, hogy ne készítse el a saját változatát. Pedig kihagyhatta volna, nekem egyrészt túl csicsás, másrészt elvesztette a dal az eredeti hangulatát. (igaz ezt más feldolgozásoknál nem róttam fel, de most szőrösszívű leszek) 2003-ban jelent meg a Girls in the House lemezen.

A remixek rajongóinak kedvezek most két dance változattal.

A Rozalla 1995-ben adta ki kislemezen a maga változatát. Az énekmég elmegy, a zenét meg inkább nem kommentálom.

Az Abigail (Méghozzás Zsiga Abigél) korai dance muzsikája még 1994-ben, a Feel Good albumról hódította a diszkóklubbokat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.