Látogatás a hegyi király csarnokába.
2009.01.08. 14:31
Ma egy igazi hangversenyt kapunk a nyakunkba, ugyanis piszok jó feldolgozásokat találtam a mai műhöz. Most egy kicsit a klasszikus zene vizeire evezünk, ugyanis a mai alkotás a norvég zeneszerző, Edvard Grieg, In Hall of the Mountain King című szerzeménye. Utánna megnézzük, hogy képzelték el a művet a 20. és 21. században.
A mű premierje 1876-ban volt. Henrik Ibsen norvég író kérte fel Peer Gynt című drámájának megzenésítéséhez a szerzőt. A 22 tételes mű egyik darabja a Hall of the Mountain King. A története röviden: Peer Gynt beszalad a hegyi király kastélyába, ott bezony gondok lesznek, úgyhogy kiszalad. Akkor lássuk a művet a jeruzsálemi szimfónikusok előadásában.
Mivel a klasszikus zenék feldolgozásában az egyik élenjáró zenekar a Savatage illetve az abból születő Trans-Siberian Orchestra, ezért első versenyzőnk a Savatage - Prelude to Madness száma. A Hall of the Mountain King albumon jelent meg 1987-ben. A Prelude to Madness a Grieg mű feldolgozása, introként a Hall of the Mountain King számhoz, ami Peer Gynt királyos epizódját meséli el, viszont zeneileg már nincs köze Grieghez. A dalban még a zseniális Criss Olivát hallhatjuk gitározni (R.I.P.) Az albumon! Sajnos az albumverziót kipurgálták a video és zenemegosztókról, úgyhogy belinkelem a Savatage egyik gyermekének, a Trans-Siberian Orchestrának egyik koncert előadását. Elvileg megegyezik, csak nem Criss Oliva. :(
A következő feldolgozás az Electric Light Orchestra szerzeménye. Az 1973-mas On the Third Day albumon jelent meg. A dalban érdekes egyveleget alkot a hagyományos (vonós) és az elektromos hangszerek együttes használata.
Az európában talán legjobban ismert Grieg feldolgozást az Apocalyptica követte el. A szám az ezredfordulón jelent meg a Cult című album 11. tételeként. Remélhetőleg nem kell bemutatnom a metál vonósnégyes érdekes stílusát. Aki nem ismerné, figyeljen jól a következő videó alatt:
A következő szám a blogon már szereplő, The Who együttes alkotása. Az 1967-es The Who Sell Out lemezen jelent meg. A zene alatt érdekes hanghatásokat hallhatunk. Szerintem nem voltak teljesen beszámítható állapotban, mikor rögzítették a nótát.
Az utolsó dalban Ritchie Blackmore fog gitárvirtuózkodni és Doggie White énekelni. A Rainbow produkciója következik. A mű az 1995-ös Stanger in Us All korongon bújik meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Lidérc · http://feldolgozasalatt.blog.hu/ 2009.01.08. 20:12:08
A ELO, Who, és Rainbow feldolgozásokat most hallottam én is először, az utóbbi nagyon bejön.