Ma meglátogatjuk a Metallica-t az idegszanatóriumban, mert invitáltak minket oda. Tehát most jöjjön a Welcome Home (Sanitarium) című számuk és pár kiváló feldolgozása.

A dal 1986-ben jelent meg a Master of Puppets albumon. Egy muksóról szól, aki bekerült az elmegyógyba, de nem igazán akaródzik benn maradni, de igencsak fogvatartják. Az eleje lassabb líraibb résszel indul, aztán szépen bekeményít egy kicsit, a szóló alatt újra ellágyul, megint egy líraibb rész, majd megint egyre fokozódik az agresszió, és onnantól zúzás van mint gép. Jó kis nóta ez, sok szólóval és ritmusváltással.

Kezdjük a feldolgozások sorát egy szupergroup előadásával, pár Anthrax tag és vendég zenészek készítették a következő feldolgozást. A műfaj marad a trash metál. Nekem bejött dal, az ének elég nyers, mégis megfogott. Főleg a szólók előtti versszakot nagyon bírom, ahogy énekli.

A következő feldolgozásunkat a Bullet for My Valentine követte el. Én kellemeset csalódtam benne. Mondjuk az énekkel nem sikerült teljesen kibékülnöm. A 2005-ös Poison lemezükön fenn csücsül bónuszdalként.

 

Ezt a kellemes akusztikus verziót a Slipknot énekese, Corey Taylor adja elő. Bebizonyítja, hogy tud énekelni is a muksó, ha akar. Kár, hogy ilyen rövid lett. Mit rövid, nyúlfarknyi.

A Limp Bizkit az MTV díjátadáson nyomta a saját műfajában a számot. Nu metálban annyira nem jó szerintem, nagyon hiányoznak belőle a szólók is.(A szkreccselés nem igazán váltja ki) Talán ha Borland gitározott volna, még jobb is lehetne.  Mindenesetre Larséknak tetszett, vagy csak úgy csináltak, de a jóllakott napközis mosoly kiült az arcukra.

Baluka küldte a következő feldolgozást, Scott D. Davis készítette Pianotarium - Piano Tribute to Metallica albumon található ez az instrumentális, zongorával előadott ujjgyakorlat. Szerintem negyon profin sikerült. A lemezt 2007-ben adták ki.

A Razed in Black elektro-industrial akármi  stílusú elgondolásáról , akárhogy is ekrestem, csak félperces részletet találtam. Kár, mert érdekelt volna végig. Elég érdekesnek tűnik, bár messze áll az én ízlésemtől.

 Jujujj! Pont az Apocalyptica az amit véletlen majdnem kihagytam a felsorolásból. A csellósok feldolgozása, a '96-os Plays Metallica by Four Cellos korongjukon található.

Annak aki szereti a kakofóniákat az eredeti és az Apocalyptica féle egyszerre. Csak úgy. Érdekességként.

A Dream Theater lenyomta élőben az egész Master of Puppets albumot, amiről bootleg is készült. Szerencsére a haghoz kép is tartozik úyghoyg meg is nézhetjük őket koncert közben. Szokásos Dream Theater minőség, igenjól nyomják. Petruci hatalmasat szólózik!

Érdekes szólóval jelentkezik a finn Thunderstone zenekar, az ő feldolgozásuk is inkább trash, de bennük sem csalódtam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.