A Requiem for a Dream című film betétdala, ami jóval túlszárnyalta az amúgy nem valami nagy szám filmet. A film pár drogos fiatalról szólt, amin én személy szerint halálra untam magam. A film végén persze jól kapcsolódik a képsorokhoz, de önmagában fura, hogy nem egy epikusabb témájú filmben lett felhasználva.

A szám címe pontosabban Lux Aeterna, de mindenki csak a film címével hivatkozik rá. Egy komor, rideg, feszes tempójú, kissé kényelmetlen érzést keltő, világvége hangulatot idéző zene. De valahogy mégis megfogja az embert. Természetesen Hollywood sokat felhasználta, ha nem si a filmekben, de legalább az előzetesekben, hatásvadász zeneként. Egy idő után azonban már csak mosolyogni tudtam, amikor meghallottam a zenét. Tudtam, hogy annak a stúdiónak se futotta a kútfőből saját előzetes-muzsikára. Aztán az interneten is minden második videónak ez lett a háttérzenéje, ahol naggggyon menő gamer arcok mutogatták, hogy aznap épp mennyit farmoltak a virtuális térben.

De valahogy nem volt elég meggyző a szám, egy picit talán unalmas is volt, úgyhogy kellett egy újabb változat belőle, ami -információim szerint- az eredeti szerzőhöz, Clint Mansell-hez köthető. 1 szó, mint 100, ez a változat lett az a bizonyos népszerűbbik.

Elsőnek egy szabadabb zongora feldolgozást nézzetek meg. Bejövős.

A Kronos Quartet előadása. Az eredetit állítólag velük vették fel, de ez a verzió nagyon eltér attól, úgyhogy felfoghatjuk átdolgozásként is. Mellesleg nemsokára Magyarországra látogat a formáció és pont az én kis Debrecenembe jönnek, úgyhogy megpróbálok nem elfelejteni elmenni. :D

 Egy youtube-er elektromos gitár verziója. Nekem talán ez a kedvencem az összes közül.

Egy másik youtube-er (richard) feldolgozása. Instrumentális, gitár alapú és szörnyen hullaszagú. Egy kicsit már túlzottan is. De ennél a számnál ez pozitívum. :D

Az árammal működő elektronikus zenészek is lecsaptak a magas labdát és szép számban születtek hozzá feldolgozások, remix-ek. Rengeteg közte az értékelhetetlen, úgyhogy ha nem is soroható mind az igényes kategóriába, legalább igyekeztem változatosra fogni a palettát.

Elsőnek egy Happy Hardcore remixet tekintetek meg. Vicces, hogy happyknét próbálja eladni csóró, de engem abszolút nem emlékeztetett bármire, ami vidám lenne. IDE kattintva megtekinthető.

A következő egy mezei Trance remix sok tudatmódosult emberszabásúval.

Ez a Psy-Trance darab egy buborékosabb újraértelezése a számnak. Csak tudnám mi köze van hozzá Pengének...

A progresszív trance műfaj mestere DJ Tiesto is csinált hozzá egy remixet. Szerintem baromi unalmas lett a végeredmény.

Dj Sparxx remixe. Különösebb probléma nincs vele, bizonyos foking még élvezhető is.

Végül pedig Paul Oakenfold remixe. Ha máshonnan nem, legalább a Mátrix második részének a zenei összetákolásáról ismerhetitek (természetesen más előadókkal egyetemben). Az ő remixe a legélvezetesebb az elektromosabbak közül.

Ez a szám többségében az elektromos zenészeket mixelőket fogta meg, talán a fülbemászó, de mégsem túl bonyolult; ugyanakkor hátborzongató dallama miatt. Aztán már csak rá kellett húzni mindenkinek a maga hangeffektvilágát, és kész is a saját verzió. Az utolsót leszámítva komolyabb hatást egyk remix sem váltott ki belőlem, talán a középszerűségük miatt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.