És újból jelentkezik a Feldolgozás Alatt havi magazin...
(Jó hír, hogy hamarosan bemutatkozik egy új szerkesztő, és remélem decembertől már én is jobban ráérek [és a net is úgy akarja]...)

A nagy kussolás közepette azért a háttérben gyűlt némi anyag. Például VHB küldött egy szép linkcsokrot a Gonna Get Away Without You Now feldolgozásaival. Ezeket foglalom ma posztba.

Az eredeti dalt Milton Kellem írta és Teresa Brewer adta elő még 1952-ben.

1956-ban két kislány, Patience & Prudence néven énekelte nagy sikerrel. (Engem viszont kínozni lehetne ezzel.)

Jajj nekem újabb kislányos verzió. Megint két testvér, a The Wayne Sisters is énekelte ugyanebben az évben. A zene is olyan, mint a régi Disney rajzfilmeké. Hááát... nem kimondottan nekem készült... :)

1957-et írunk és az amerikaiak erre partiztak a tv előtt: (Dick Dale, Rocky Rockwell és Jack Martin) zumm zumm

A Trixies 1963-ban rögzítette a maga R&B változatát.

Igazából az alapmű nem nyújtott nekem maradandó élményt, de Tracey Dey verziója tetszik, 1964-ban jelent meg. Érdekes, 10 év alatt mennyit változik a popszakma, itt már a Beat hatása érződik.

Először 1964-ben rögzített egy country-s pop változatot Skeeter Davis. Szerintem még egy kis Dél-Amerikai íze is van.

1966-ban szintén férfi énekessel készült feldolgozás. A The Vibrations egy lendületesebb funk-soul muzsikával állt elő. Egész jó.

1967-ben Trini Lopez is játszotta. Ő nem bonyolította túl a zenét, egyszál akusztikus gitár, oszt' hello.

Bed bojsz, bed bojsz... ÖÖÖ Ez nem az a szám, de ez ugrott be hirtelen. Azért a Melodians is reggae ezerrel ez is. Bevallom, nekem nagyon nem tetszett. 1967-es.

Chet Atkins egy gitáros instrumentális feldolgozást készített a Solo Flights című lemezére még 1968-ban.

A dal a '70-es években elfelejtődött, de 1979-ben Viola Willis újra slágert csinált belőle klasszikus disco stílusban. Végre egy verzió, aminél mozgókép is van a tecsőn, így láthatjuk hogy, Viola ilyen riszálós menyecske volt.
 

1983-ban Lena Lewis and Leo Bennink jelentette meg lemezen a saját disco változatát. Csak ilyen pöpec kis sufnifelvételt találtam kőkemény effektekkel.

1989-ben a Bad Manners ska dalt faragott belőle.

Megint egy reggae, Papa San-nak pörög benne a nyelve. 1990-ben jelent a The Sistem elnevezésű lemezén. (Így van írva a lemezen is, angol nyelvű grammanácik kíméljenek)

1995-ben gondolt egyet a német eurodance formáció, a Mr. President és az Up'n Away lemezükön előálltak a saját tuctuc változatukkal. Ez a németeken kívül nem hatott meg senkit a nagyvilágban (a slágerlistákat elnézve). (Egy évre rá jönnek ki a coco jumboo-val, ami minden idők egyik leggagyibb dala, mégis nincs, aki ne ismerné.) 

2006-ban a német Tanja Thomas vagy másnéven Michelle készített egy retro hangulatú popfeldolgozást a My Passion korongjára.

Szintén ebben az évben a spanyol Soraya Arnelas is próbálkozott egy pop változattal, amit az Ochenta's lemezre pakolt fel. Ha lenémítom a zenét és csak a képket nézem egész jó.

Idén két új feldolgozás is jelent meg, az egyik az UB40 reggae verziója. A daluk a Labour of Love IV lemezükön szerepel.

A másik a She & Him akusztikus dala. Nem is hittem volna, hogy idei a Volume Two lemezük, kész időutazás a feldolgozásuk. '50-as évek feeling. Emiatt tetszik. (Érdekes, ha valóban akkor készült volna, nem tetszene. :D )

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.