Az elektonikus zene egyik atyja, Jean Michel Jarre egyik albumának egyik tétele lesz a mai bejegyzés témája. Mégpedig a Magnetic Fields második tételéről van szó. A feldolgozó zenekar pedig a Helloween.

Jarre régi munkáit én is nagyon szeretem, a Magnetic Fields 1981-ben jelent meg. Érdekessége, hogy itt használt először digitális szintetizátort. A klip története is ehhez történik, láthatjuk ahogy Jean rakja össze a szintijét eszkimóföldön, hogy mit keres ott nemtudom, de utánna bejárja a világot. Egy óriásira nőtt suszterszéket üldöz, ami valószínűleg egy teljesítmény-műveleti erősítő TO-75-ös tokban. (Ma is tanultunk újat) A kedvenc részem, mikor egy óriási nyomtatott áramkörön rohangál, technikusi vizsga elött anno én is álmodtam ilyet. Szakmai szemmel kicsit hülyén vannak beforrasztva az alkatrészek, például az alkatrész láb nem is a tracken van, tehát van benne pár baki. Nade nem untatok tovább senkit, lessük meg gyorsan:

 A Helloween hozza a power metálját, gyors, instrumentális művel van dolgunk. A fő dallamot meghagyták, de a 2 gitáros Weikath és Grapow szólói uralják a művet.  '96-os The Time of the Oath kislemezről.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.