A zűrzavar följdére merészkedünk (olvasónk kérésére)
2009.04.08. 22:40
A Genesis egyik ismert számát, a Land of Confusion-t és annak 2 feldolgozását ajánlotta Konczi. Emellé még én is kerestem kettő másikat, úgyhogy remélem tudok újat mutatni.
A dal 1986-ban jelent meg az Invisible Touch lemezen. A zene amolyan Genesises, sok sample meg mütymürütty, közben háttérben szolidan a rockos témákat a gitár. Phil Collinst meg nagyon bírom. A dal a hidegháborúról és a politikai káoszról szól. A klipje csak mégjobban nyomatékosítja a mondanivalóját. Hatalmas video, nekem a régi kabaréműsor, az Uborka jutott róla eszembe. Mindenkin parodizált maszk van, és a zenekar mellett számtalan "híresség" is feltűnik. Énekesek, politikusok. A történet főhőse Reagen elnök, aki a tegnapi Sandman klipptől nem tud aludni. Helyette ő is haluzik mindenféle elborult dolgot. Nade inkább nézzétek meg.
A Disturbed zenekar feldolgozásán meglepődtem, régen ismertem a zenekart, és nem ez maradt meg bennem. (Most visszanézve a többi számuk segáz) De ez nagyon elnyerte a tetszésemet. Igazi metálszámot alkottak belőle, igaz egy kicsit modern hangzás, az ének is, de gitárszóló is van, nem is akármilyen. A samplékat elhagyták, a riffeket felerősítették, illetve újakat is írtak. Így többször meghallgatva néha egy icipicit hasonlít is az énekes hangja Collinséra, legalábbis illik a dalhoz. Klipp is lett hozzá rajzolva. Ilyen amcsi képregény stúlisban lövik egymást a népek benne. Lessünk is rá, ki fog nyerni. (Kimaradt, hogy Ten Thousand Fists album, 2006)
Az In Flames szintén metál átiratot készített, de ők a melodic death stílusban utaznak, úgyhogy némi hörgést is kénytelenek vagyunk elveselni. A dallamok erősen torzítva vannak, ezt a hangzást nemszeretem benne a hörgésen kívül. Számomra azért még hallgatható, a végefelé még tetszik is. A 2003-as Trigger EP-n található.
A Fourth Dimension-os srácok Jamaica életérzéstől, (vagya fűtől) elbódulva reggie feldolgozást készítettek. Mivel nállam hátrányban van a stílus, így csak annyit mondhatok, olyan mint a többi. :) Végülis, ha megpróbálom elfogulatlanul szemlélni, ez épp egész kellemes...
A következő úriember koncerteken szokta kisegíteni gitárosként és basszerosként a Genesist illetve Phill Collins szólómunkásságának gitárosa. Daryl Stuermer-ről van szó. Az úriember nagyszerű jazz rock feldolgozást készített. Instrumentális darab, de nem zavar a szöveg hiánya, mert a gitár végig beszél sőt énekel... Csak a billentyűszóló folytja belé a szót egy rövid időre. Nagyszerű darab. Gitármániásoknak kötelező. A 2000-ben megjelent Another Side of Genesis albuma ilyenekkel van tele.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
-Bianka- (törölt) 2009.04.09. 12:19:37
szerzett nekem egy jó napot :)
kiskoromban állandóan 80as évek ment otthon, még akkoris amikor az én gyermeki lelkivilágom kész volt befogadni az akkor divatos 90es évek zenéjét. büszke vagyok rá, h az én szüleimnek nincs olyan elvont zenei ízlése, mint a szülőknek általában XD
őszintén szólva az In Flames félét 49 mp-ig bírtam.. a reggie-t meg szeretem, de ez nem tetszik annyira. a Disturbed nagyon jó, Daryl Stuermer egyértelmű, de akkor is az original a király :D
