Pssssszt!!!!!!!!
2009.09.30. 18:25
Ma a terítéken az It's Oh So Quiet című szám van a terítéken. Ez a séf (én) kedvence, ha szabad megjegyeznem.
A szám eredeti címe nem ez, hanem Blow a Fuse, de mivel egy későbbi feldolgozás ezzel a címmel vált ismertté, így írtam. Egy bizonyos Betty Hutton tudhatja magának ezt a dalt 1951ből, akinek a nevét először a nevét félreolvasva Belly Button-t, azaz köldököt olvastam. Ez egy szép kis bigband jazz dalocska egy szerelmes nőről és a gondolatairól (ezért is örülök, hogy nem találtam férfi feldolgozót).
Az új címet, rendkívüli hangzást, mesteri énekesmunkát és rengeteg-rengeteg érzelmet a plátói szerelmemnek: Björgnek köszönhetjük. Szánom-bánom, de én csak nemrégiben vetettem magam bele a munkásságába. A hölgyike teljesen elvarázsolt. A hangja minden képzeletet felülmúlóan gyönyörű, az érzelmeit hihetelen "részletességgel" adja elő -a szabad ilyen szakszerűtlen kifejezéssel élnem-, és nem utolsó sorban a zenei világa a számainak is kellőképpen elborult (alternatív, ahogy a népek híjják) az én ízlésemnek. A megjelenése is teljesen magával ragadó: az emberek nagyja egyszerűen szerelmes lesz bele, olyan szeretnivalóan érdekel. De ha nem is fogom ballonkabátban felajzva a háza előtt várni, plátói csodálója leszek legalább.
Ő a dalt It's Oh, So Quiet címmel jelentette meg, amit nem igazán értek, mert az eredeti cím szerintem megkapóbb volt. Ha a szövegből van kiragadva egy részlet címnek az nálam mideig is az amatőrség érzését kelltette, pedig ez szinte sosincs így. :D
A dalhoz készült egy videóklip is, azt IDE kattintva megnézhetitek. Nagyon jó, mint bármi amiben láthatom Björg-öt.
Feldolgozásból rengeteg szemetet találtam, ami említésre sem méltó, úgyhogy ez se az eddigi leghosszabb írásom lesz. Első feldolgozónk a még nagyon fiatal Caroline Costa. Az előadásmódja inkább aranyos, nem olyan mély, mint a Björg verzió. De így is kellemes a produkció és néha egész szépen kiengedi a hangját. Nekem tetszik.
Hana Montana feldolgozása. A csaj nem az évezred legjobb énekese, de arra bőven elég a hangja, hogy sztár farigcsáljon belőle a média. Ehhez méltóan adta elő a számot. Egyértelműem Björg Érzelmességét akarja utánozni, de valahogy belevisz egy végteleül idegesítő erőszakosságot és talán (lehet ez túlzás) oylan hangosan akar énekelni, mint a kíséret. Szegény nem tudja hogy ki van hangosítva. Csak egy iylen hülye fanvideós összevágást találtam hozzá, abból is egy csonkát (elfogyott a képanyag?).
Egy megaénekes, Natalia Druyts előadása. Ez talán még fájdalmasabb volt mint a Montana verzió. Ő kifejezetten dögösre fogja az előadás menetét, teljesen megerőszakolva Björg kellemes, belassult, félénk, talán még kislányosnak is nevezhető produkcióját. Nagylányok ne énekeljék ezt a számot! :P (de legalább jó a hangja, na!)
És íme egyékes bizonyíték, hogy kishazánkban, pontoabban a Zertélyesklubnál rengeteg hülye van. A csillag születik színpadán Balogh Brigitta énekli el a számot. A koreográfia ritka szánalmas, legfeljebb azzal tudnak védekezni, hogy ők ezt most az eredeti szám világába akarták helyezni, de szörnyű böte a progyukcillyó. Az énekes meg egyszerűen nem oda való. Üvölt, sikít, érzelem nélkül énekel, mint egy robot. Nem mondom, fasza képet kapnak rólunk a külföldiek, amíg ilyen (mondhatni felelőtlen) produkciókat tolnak ki a nemesebbik felükön a hazai tévések.
A minőség sajnos most is egyre jobbna csökkent, de ez talán a tökéletes Björg verzió miatt van. Őt csak alulmúlni lehet sajnos.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Amerigo B · http://magyardal.blog.hu 2009.10.01. 08:09:44
Van egy lélekbe markoló filmje, Táncos a sötétben. Érdemes megnézni. LEgmegrázóbb jelenet a filmben: www.youtube.com/watch?v=yu5f_T2wcRI
