Magyarországon valamiért nem volt népszerű ez a játéksorozat, ami miatt valószínűleg csak kevés embernek lesz ismerős a dallam.

A játék a Nintendós hőskorból (vagy még korábbról, nem tudom) származik, így az eredeti művek 8-bitre (vagy kicsitvel többre lettek) írva. Íme egy kis összeállítás a játék több részéből, hogy hogyan is szóltak a téma variációi.

A zeneszerző, Koji Kondo, a művet egy tradicionális japán hangszernek, az Okarinának (agyagsíp) a hangszínére írta.

A Tokiói Filharmónikusok készítettek egy szép koncertfelvételt a műhöz.

Martin Leung-tól hallhatunk egy zongora/szinti előadást.

Az Apocalyptica vonós verziója.

A SOAD (System of a Down) egy koncerten jamelt egy érdekes verziót a dallamhoz.

Egy váratlanul kellemes acapella verzió.

Jeeeee, itt a Powerglove feldolgozása, ami igazából csak kiindulásnak használja fel a számot, de ettől még szerethető.

És érdekességnek itt egy theremin-es előadás. Mi is az a theremin? Ha nem tudod, akkor egy hosszú és érdekes böngészés vár rád... ...ha érdekel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.